A mai nap ahogy jöttem haza a busszal, rendesen megizzadtam farmerben és pólóban. Ahogy leszálltam megcsapott a friss illatok áradata. Az élet illata. Pár lépéssel később egy Asimov novella jutott az eszembe. Az utolsó sorok: Gyönyörű időnk van, azt hiszem sétálok egyet. Most hogy kezd szertefoszlani a tél, annak minden rideg és fagyos mivoltjával, bennem is kezd megújulni a lélek. Azt még nem tudom hova vezet majd az út... Hát bármi is lenne, aki ismer tudja miről van szó, most úgy érzem jöhet bármi.
Nem is húzom tovább a szót, a novellát amiről beszéltem feltöltöttem egy FTP-re INNEN lehet leszedni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése