Ha volna két életem.

http://www.youtube.com/watch?v=FpQxdbmFn4Y

Erről van szó. Van ott egy komment az elején, a top rated között. Azt még én írtam nem is oly rég :)

Szóval ha volna két életem, az egyiket biztos annak adnám akit szeretek/tem/fogok.
"Ha volna két életem, mindkettőt neked adnám.." 
Ezt írtam oda.


Azt már tudom hogy ez az egy életem mennyire failos a mindennapokban, lesz még mire edzenem. Ha volna két életem, az egyik talán még mindig Kriszti közelében élne. Ha így nézzük egy másik még Anitánál lenne lemaradva. Visszább nézve, egy jutna Katának, Ivettnek és a többi. Ha most húsz darabba kéne szakadnom, és lehetőségem lenne rá megtenném. Talán csak túl kéne lépnem a fizikai valóságon.


Ha az összes eddigi "életem" nézem vissza, mindegyik egy lehetőség az életben. Elképzelhető hogy innen messze, ahol a véletlenek hasonló összefüggésben követték egymást, együtt vagyunk. A világ túl felén, vagy egy párhuzamos valóságban nekem mindegy. Csak az a kérdés nekem melyik lehetőség fog jutni, az így felsorolt, és még további lehetőségekből.

Ha a világűr végtelen, minden megtörténik valahol, sőt minden végtelenszer történik meg. Belegondolni is rossz hogy ugyanezeket a bűnöket máshol is elkövetem. Bármire gondolok épp, egy igaz-hamis állítás mindkét oldala megtörténik valahol. Sőt az ezekből kiágazó valóság is. Ha csak öt másodpercet nézünk, ami alatt mondjuk megtörténik 3-4 választás, 3-4 lehetőség közül, az is csak 4 a negyediken valóság, ami megtörténik valahol. Ami igazából nem is sok, figyelembe véve hogy 5 másodperc alatt teszem azt 6milliárd ember hoz döntéseket, ami így csak egy kicsiben módosítja be az eredményünket.

Széttörve és megtaposva a nagyszámúk tükrét, mert mint látszik számolni nincs is értelme, a döntéseinknek pont hogy az irracionális végről kéne hogy szóljanak, egy pár dolgot kimondhatunk. Ami megtörténik velünk, azon ebben a valóságban már nem tudunk változtatni. Vigasztaljon a tudat hogy ez máshol szebb és jobb, vagy épp hogy végtelen sok Én elszenvedi ugyanezt szerte a világűrben. Már nem is vagyunk annyira egyedül.

Az hogy nekem nem lehet két életem még nem kell hogy lehozó élmény legyen. Megvan a saját egyke kis életem, amivel még lehet nem is tudom mit lehetne kezdeni, de az enyém, és törekednem kell arra hogy valami egyedit alkossak a végtelenség, az azonosság tengerén. Hátha valahol valaki ugyanezt teszi épp.