Mad world

http://www.youtube.com/watch?v=hW93CV6m-JU

Nem tudom abbahagyni, annyiszor hallgattam már meg.
Érdekel a zongora, most azon is szeretnék megtanulni játszani.
Megszereztem a szám kottáját. Erős kezdés :)

Tamás választ kap

Mivel 2012-re a síkok közti gát egyre jobban felbomlik az emberek is kezdenek feltörni magukban bizonyos "pecséteket,,. Nekem is egyre több lámpás esetem van, sőt én bekapcsoltam a szagelszívót egy elektromos zuhanyzót, kocsiriasztót úgy hogy az elektromos ajtókat kinyitottam és még sorolhatnám. ahogy megy az idő egyre több ilyen lesz egyre több energia szabadul fel, ennek a kivetülése pedig az ami az állapotodat tükrözi. nem kell félni.

 

A lányos dolog meg: valószínűleg erős szexuális energiád lehet és emiatt.

Egy újabb soha be nem fejezendő alkotás

Túl sok ötlet van itt bent. Egy részük kiforratlan, egy részük túlzottan éles. Nem látom át őket. Nehéz.

Régebben amikor alkotási pánikról beszélgettem egy "barátommal" még nem tudtam hova tegyem a dolgokat. Most úgy érzem, nem igazi ürességről van szó, pusztán tisztább lett a kép, és a sok kusza gondolat már nem gyötört. Átláttam mindent. Ez volt a baj. Úgy nekem nem megy ha minden tiszta. Valaminek kavarognia kell hogy alkossunk. Valaminek tönkre kell menni hozzá. Valaminek el kell vesznie. Véget kell érnie.
Valóban fel kell áldoznom minden ezért?

"de időtlen álmokat írni nem lehet boldog ragyogásban"

Kengyel Éva

Volt egy srác. Kereste élete értelmét. A lét értelmét. Megbabonázta az időutazásról szóló elméletek gondolata. Versenyezni akart az idővel. A magáévá tenni azt.

???

profit. 

Elutazott oda ahol a világ véget ér. Ott talán megtudhatja mi volt az értelme mind ennek. Harminc éves volt már ekkor. Úgy gondolta, ha van is emberi értelemmel felfogható, megmagyarázható dolog, azt itt kell keresnie. Ahol valami véget ér, ott mindig kezdődik valami új. Valójában a világ még nem ért véget itt. Csak az emberiség. A természet megkezdi munkáját, rendbe hozza azt amit mi gyarló emberiség elrontottunk. Miután minden újra virágba borult. Ahogy újra feléledt a természet. A két vándor kiszállt az időgépből. Újrakezdhetik ott, ahol annak idején egy bolond pár elrontotta...

Mikor ezt el kezdtem írni még nem láttam a befejezést. Ez a legjobb az egészben. Hogy még nem látom mi lesz a vége. Erről szólna az egész.

Miért nézek akkor mégis mindig előre? 

Emberek... phew.

Tamás válaszra vár

A következő sorokat picit túljátszom, az igazi alany nem én vagyok hanem egy közeli barátom.:

Üdvözletem Káin,

Azóta olvasom blogotok ahogy megjelent az első kommentes reklám, sőt mondhatni az elejétől. Mindennap megnézem mik az új posztok, legfőképpen egy bizonyos téma érdekel, a megmagyarázhatatlan. Bár már megannyi idő eltelt, még mindig nem találtam meg az én válaszomat.

Tudni akarom miért van az hogy esténként minden lány megijedt a társaságomban. Miért van az hogy valahányszor elmegyek egy lámpa alatt az kialszik. (Vagy opcionálisan bekapcsol) Valahányszor esténként az utcán sétálgatunk, mögöttem sorra alusznak ki a fények. Valahányszor ha erősebb érzelmi behatás ér, megőrülnek az elektromos tárgyak. Miért fagy le a mobilom két óránként, mitől száll el a net folyton.

Miért alszanak ki azok a kurva lámpák?

Néha már az őrületbe kerget az egész. Nem tudom hogyan és mivel lehetne ezt megmagyarázni. Remélem valahol már készen vannak a válaszok.

Ha esetleg van valami ötleted a témához kapcsolódóan, várom válaszod ezen a címen, vagy pedig sokszor olvasott ismeretterjesztő magazinotokban.

Üdvözlettel: Snowmaker

Mozibuzi.com

Elkezdődött a nyári film parádé. Minden nap pia+pipa+film. Ha véletlen akadna a hálónkra valami jó film is, azt ki írom.

Thanks for the memories...

I'm gonna make you bend and break (it sent you to me without wings)
Say a prayer, but let the good times roll
In case God doesn't show (let the good times roll, let the good times roll)
And I want these words to make things right
But it's the wrongs that makes the words come to life
Who does he think he is (if that's the worst you got better put your fingers back to the keys)

One night and one more time
Thanks for the memories
Even though they weren't so great
He tastes like you only sweeter

One night yeah and one more time
Thanks for the memories
Thanks for the memories
See, He tastes like you only sweeter
ooooooooh

Been looking forward to the future
But my eyesight is going bad
And this crystal ball
It's always cloudy except for (except for)
When you look into the past (look into the past)
One night stand
One night stands out!

One night, and one more time
Thanks for the memories
Even though they weren't so great
He tastes like you only sweeter

One night, yeah one more time
Thanks for the memories
Thanks for the memories
See, He tastes like you only sweeter

They say I only think in the form of
Crunching numbers in hotel rooms
Collecting page six lovers
Get me out of my mind
Gets you out of those clothes
I'm a line away from
Getting you into the mood (wa-ooooohhh)

One night, One more time
Thanks for the memories
Even though they werent so great
He tastes like you only sweeter

One night, Yeah One more time
Thanks for the memories
Thanks for the memories
See, He taste like you only sweeter

One more night and one more time
thanks for the memories
even though they werent so great
he tastes like you only sweeter

One night, One more time 
Thanks for the memories
Thanks for the memories
See, he tastes like you only sweeter

További ötletek

Van mégis

Egy idősödő nő elvált, egy gyerekes anya. Tudatában annak hogy álmait sosem válthatja már valóra, érlelődik otthon egyedül. Egyetlen barátnőjével beszélget minden szabadidejében, siratja az elmulasztott lehetőségeket. Barátnője világítja rá a tényre, az a csillagfényű álomvilág létezik, de most már lánya álmodja tovább.

Ha volna két életem.

http://www.youtube.com/watch?v=FpQxdbmFn4Y

Erről van szó. Van ott egy komment az elején, a top rated között. Azt még én írtam nem is oly rég :)

Szóval ha volna két életem, az egyiket biztos annak adnám akit szeretek/tem/fogok.
"Ha volna két életem, mindkettőt neked adnám.." 
Ezt írtam oda.


Azt már tudom hogy ez az egy életem mennyire failos a mindennapokban, lesz még mire edzenem. Ha volna két életem, az egyik talán még mindig Kriszti közelében élne. Ha így nézzük egy másik még Anitánál lenne lemaradva. Visszább nézve, egy jutna Katának, Ivettnek és a többi. Ha most húsz darabba kéne szakadnom, és lehetőségem lenne rá megtenném. Talán csak túl kéne lépnem a fizikai valóságon.


Ha az összes eddigi "életem" nézem vissza, mindegyik egy lehetőség az életben. Elképzelhető hogy innen messze, ahol a véletlenek hasonló összefüggésben követték egymást, együtt vagyunk. A világ túl felén, vagy egy párhuzamos valóságban nekem mindegy. Csak az a kérdés nekem melyik lehetőség fog jutni, az így felsorolt, és még további lehetőségekből.

Ha a világűr végtelen, minden megtörténik valahol, sőt minden végtelenszer történik meg. Belegondolni is rossz hogy ugyanezeket a bűnöket máshol is elkövetem. Bármire gondolok épp, egy igaz-hamis állítás mindkét oldala megtörténik valahol. Sőt az ezekből kiágazó valóság is. Ha csak öt másodpercet nézünk, ami alatt mondjuk megtörténik 3-4 választás, 3-4 lehetőség közül, az is csak 4 a negyediken valóság, ami megtörténik valahol. Ami igazából nem is sok, figyelembe véve hogy 5 másodperc alatt teszem azt 6milliárd ember hoz döntéseket, ami így csak egy kicsiben módosítja be az eredményünket.

Széttörve és megtaposva a nagyszámúk tükrét, mert mint látszik számolni nincs is értelme, a döntéseinknek pont hogy az irracionális végről kéne hogy szóljanak, egy pár dolgot kimondhatunk. Ami megtörténik velünk, azon ebben a valóságban már nem tudunk változtatni. Vigasztaljon a tudat hogy ez máshol szebb és jobb, vagy épp hogy végtelen sok Én elszenvedi ugyanezt szerte a világűrben. Már nem is vagyunk annyira egyedül.

Az hogy nekem nem lehet két életem még nem kell hogy lehozó élmény legyen. Megvan a saját egyke kis életem, amivel még lehet nem is tudom mit lehetne kezdeni, de az enyém, és törekednem kell arra hogy valami egyedit alkossak a végtelenség, az azonosság tengerén. Hátha valahol valaki ugyanezt teszi épp.

Nagyra vagyok magammal

Nagyra vagyok magammal. Ez nem kérdés. De meg is tehetem. Ha csak egy hónapra is, de enyém volt a föld legszebb nője (szubjektív). Nem is tudom mi kellhet ennél több a boldogságomhoz.

Ilyen egyszerű minden.

Ki nevet a végén

Régebben láttam már ezt a filmet, most amíg jött le a house md. megnéztem még egyszer. Amikor utoljára láttam, nem igazán tudtam figyelni. Lekötött az az angyali szempár, az a megidéző tekintet. Szóval legtöbbet háttal feküdtem a monitornak, bár kétlem hogy a másik fél látott volna belőle valamit :)

Most épp nézem és megint nagyon adja. A film tökéletesen megoldotta azt amivel én mindig is próbálkozok.

De legalább a végén mindketten nevetünk.

Pályázat, ha valakit érdekel.

A hétköznapok irodalma - verspályázat

A Dél-Alföldi Művészeti Kör pénz fődíjas irodalmi pályázatot hirdet A hétköznapok irodalma címmel. A pályázatra bárki nevezhet vers és/vagy próza kategóriában.
A pályamunkák beküldésének feltétele: 500 Ft nevezési díj / alkotás, amelyet postai utalványon kérünk elküldeni Sz. Szécsényi Barbara nevére és címére: 6800 Hódmezővásárhely, Oldalkosár u. 11. 8. em. 45.
Pályázni csak olyan alkotásokkal lehet, amelyek még sem nyomtatásban, sem webes felületen nem jelentek meg. A beküldőnek vállalnia kell, hogy az eredményhirdetés időpontjáig semmilyen formában nem hozza nyilvánosságra pályaművének sem címét, sem szövegét vagy annak bármely részletét. (Mindezek a korrekt elbírálás miatt szükségesek.)
Kérjük, hogy a novellák terjedelme ne haladja meg a három A/4-es oldal terjedelmet, valamint, hogy aki haikuval szeretne nevezni, az haiku-füzért küldjön be.
A verseket és a novellákat a következő e-mailre várjuk: palyazat.deemka@freemail.hu
A pályamunkák beküldésének határideje: 2010. július 31. éjfél
Az eredményhirdetés időpontja és helyszíne: 2010. augusztus 7. szombat, szegedi Poet-találkozó. A pályázókat az eredményről e-mailben is értesítjük. Kérésre a nyereményt postai úton elküldjük, amennyiben a nyertes személyesen nem tudja átvenni.
Díjazás: az első helyezettek vers és próza kategóriában pénz fődíjat kapnak. A második és a harmadik helyezettek, esetleges különdíjasok könyvcsomagot. A nevezések számától függően a második, harmadik helyezettek is számíthatnak pénzdíjra.
Elbírálás: a pályaműveket hattagú zsűri bírálja el:
- a Dél-Alföldi Művészeti Kör alapító tagjai Kovács Ágnes, Sz. Szécsényi Barbara, Jagos István, Kormányos Sándor
- meghívott zsűritag: Fehér József, MÍNSZ-nagydíjas, MMSz díjas, Kortárs Verstár díjas költő, író
- valamint a zsűri elnöke, Kövesdy Márton, a poet.hu irodalmi portál főszerkesztője.
Az alkotásokat kérjük névvel beküldeni a megadott címre, a zsűri tagjai ezeket név nélkül kapják meg és két fordulóban bírálják el. A pályaművekért és a titkosságért a művészeti kör egyik alapító tagja, Bánfi Beáta felel. A zsűri tagjai természetesen nem vesznek részt alkotásaikkal a pályázaton.
Elszámolás: a pályázattal kapcsolatos minden pénzügyi nyilvántartás és elszámolás nyilvános, kérésre bármely résztvevőt tájékoztatjuk a befolyó összegről és annak felhasználásáról.
- a nevezési díj 70%-a teljes egészében az első 3 helyezettet illeti, pénzben (a verseket és a prózákat külön díjazzuk, külön elszámolással - az első helyezett mindenképpen pénzdíjat kap, a második és harmadik abban az esetben, ha ehhez megfelelő számú pályamű és nevezési díj érkezik be)
- a nevezési díj 30%-a könyvcsomagokra, egyéb nyereményekre, felmerülő költségekre (oklevél, nyomtatás, szerkesztés, stb.) fordítódik

Meg akarlak tartani

Megőrjít ez a csókos valóság,
Ez a nagy beteljesülés,
Ez a megoldás, ez a jóság.

Hóhérok az eleven vágyak,
Átok a legszebb jelen is.
Éhezem, mert nagyon kívánlak.

Testedet, ami kéjekre gyújtat,
Hadd lássam mindig hódítón
Vanília égboltján a múltnak.

Öledbe hullva, sírva, vágyva,
Oh! Könyörgök hozzád asszonyom
Űzz, kergess az éjszakába.

Mikor elhalványodik ajkam,
Akkor kapjon lángra a tied,
Ronts, feküdj zihálva rajtam.

Meg akarlak tartani téged
Mégsem tehetem. Menedékül
Hívom, e megszépítő messzeséget.

Maradjon meg az én álmom,
Egy asszonyról aki szeret,
Akire én örökké vágyom.

poet

Reggeltem poet.hu -ra. Azt nem tudom van e valami értelme. Szét tudom bombázni a világhálót a saját szemetemmel. Bár most még azt se, mert átmenetileg beszart ez az opció.

Teli vagyok ötletekkel. Kisebb nagyobb novella témák. Csak le kéne őket vázolni, majdan pedig megírni. Egyelőre még nincs hozzá erőm.

Lévén egy csodagyerek, felnőttként tudós, feltaláló. Megsérül az idegrendszere, rövidmemória vesztés. Elszánt harca az idővel, a ciklikus ismétlődéssel, létrehozni a biokinetika csúcsát, egy új agyat. A mestermű viszont ráébreszti saját csapdájára. Az ő agya nem szokványos, a beültetéssel elveszne minden, amit őt önmagává tette. Megéri eldobni mindent, egy új egészséges élet reményéért?

Új gyerek került a nevelőotthonba. A szülei elvesztése, s a karambol tragédiája, a hatalmas nyomás az agyban, mind befolyásolták énjét. A néma gyermeket az egyik nővér veszi szárnyai alá. Megpróbálja meggyógyítani, szeretettel. Az emlékezés teljes hiánya megnehezíti ebben, de a végén egy nem várt, valódi áttörés jelentkezik. A mára már felnőtt férfi, még ennyi év után is tisztán emlékszik minden együtt töltött percre, mindenre ami most ehhez a sírhoz húzza.

200-1=199

Szimplán kitörölte a nevet a könyvből. Letagadta a létezését.
Az ember nem teheti meg nem történté az eseményeket. Az ami történt, ő maga. Ezt akarja megkérdőjelezni?
Ő is benne volt. Ő is része. A részévé vált. Most pedig mindent semmissé tekint, eldobja a múltat, letagadja saját gyengeségét. Holott élvezte, holott erényévé kéne hogy váljon.
Csak szembe kell nézni a jelennel.
Az élettel.
Magammal.
Magunkal.
Vele.
Velem.

Calm down

Valami relaxos dolog kéne most.
Veréb Vikci aszondta írjak róla. De inkább nem ;)

Szóval itt az utsó hét ebben a retekben aztán hozzá láthatok a nyári életvitelhez.

blablablabla

satöbbi

Egy hétig megint nem voltam suliba, most meg mindenből felelnek, én meg azt sem tom miről van szó. De valahogy le is szarom.

Majd később.

100!

Ez volt a századik bejegyzés. ;)


Kettőzd meg
ami nincs
Így leszel legyőzhetetlen
és legyőzött.


Ez valahogy megfogott. Gondolom mindenki azt látja bele amit érez.
Az én verzióm valahogy így hangzana:

Kettőzd meg azt amit sosem érhetsz el,
Így leszel legyőzhetetlen,
És legyőzőtt egyben.

Indeed. That's an eighteen, fuck yeah.

Szóval ma tizennyolc lettem.

Annyi mindent kéne írnom. Annyi minden van bennem. Egyszerűen nem bírom így tovább. A sok ki nem mondott szó, az elfejtett, vagy épp elrejtett gondolatok... minden.

Még mindig nem tudtam elszakadni ettől a Kriszti effekttől. Meglehet ő szarik rám, és azt gondolja kijátszottam, hogy csak kihasználtam, satöbbi.

Mindenkinek más az elképzelése a pár kapcsolatról. De, egyben mindannyian megegyeznek: a Boldogságban. Amit én éreztem az egy már elfeledett történet, a valódi boldogság volt, és törekedtem arra hogy ezt nyújtsam. Nos úgy néz ki nem is lehetett olyan rossz. Iszonyatos sebességgel romboltam le a köztünk lévő gátakat. Nagyon gyorsan egy hullámhosszra kerültünk. Kétlem hogy azt kéne hangsúlyoznom milyen könnyen az ágyamba csaltam, már csak azért sem mert erről szó sem volt, ami akkor történt az megmagyarázhatatlan. Viszont kurva jó.

Tulajdonképpen nem tudom miért van minden úgy ahogy most. Hogy miért nem beszéltünk már több mint egy hónapja. Miért kerüli az esetleges kapcsolat felvételeket, az igazi válaszokat magamban kéne keresnem. De már belefáradtam a keresésbe. Legalábbis az ilyen dolgokat illetően. Nem tudom mi van velem. De most nem is akarom tudni. Nyilván tovább kellene lépnem. Nyilván már egy hónapja tovább kellett volna lépnem. Nem tudom mi az, ami nem enged ebben. Talán csak már rég nem éreztem ilyet. Viszont egy darabig tuti nem is fogok.

Mint mar említettem igen sok dolog forog bennem. Ez is oka lehet annak esténként miért nem tudok aludni. Tulajdonképpen már régóta nem tudok időben elaludni, mindig nyúzottan megyek suliba. Egyelőre még nem hatott ki a teljesítő képességemre, pusztán a tudatom, a lelkem gyötri. Már csak egy hét van a suliból, az előzőt megint kihagytam :/ szóval most még be kéne biztosítanom pár jegyemet.

Már egy ideje nem gitároztam. Most hogy lesz egy kis pénzem venni szeretnék egy erősítőt, húrkészletet. Ha ez sem fogja meghozni a kedvem akkor odaajándékozom az egészet Dávidnak, biztos ellenne vele :)

Szóval ma van a szülinapom. Fülemben szól a dal:

Every Breath You Take - Sting & The Police

Hopp, ctrl+c fail. Okosabb ez a szövegszerkesztő mint hittem. Fail. Mostanában ez a nevem CS ben is. ".failed" Valószínűleg az elbaszott életem, a párkapcsolataim, a romokban heverő irracionális énem az oka. Ha valaha volt is ilyenem. Ahogy egyre jobban fejlődök az agyam diktálta területeken, úgy dől össze alattam minden más. Biztos vannak átmenetek, bár én sosem voltam ezek híve. Sosem tudtam a köztes utat választani. Vagy nagyon, vagy nem eléggé. Ez jellemezte az eddigi utamat. Nem tudom kell -e ezen változtatni. A legjobb megoldás az lenne ha mindent nagyon tudnék. Ez lenne az a pont ahol megpihenhetnék egy perce, mosolyogva konstatálnám hogy minden rendben van. Vajon hányat kell még aludnom addig?

Eddig 18 év telt el, kisebb nagyobb válaszokat kutattam a világban. Talán most itt az idő hogy ne csak kutassam őket, válaszokat teremtsek. Továbbá ne mindig csak kérdezzek, tőlem kérdezzenek.

Hát nézzük csak, milyen válaszokat tudnék így hirtelen generálni. Anno miket is kérdeztek tőlem?

-Miért lett vége Anitával?

-Mert amint jobban megismertük egymást, kiderült ez nem az amit mi akarunk, viszont bevallani magunknak ezt nehezebbnek bizonyult mint próbálni ezen javítani. Persze hiába odázgattuk az elkerülhetetlent, egyszer csak megtörtént. Tulajdonképpen sosem volt olyan igazán jó, csak azért éreztem annak mert végre szilárd talajon álltam, legalábbis annak éreztem. Jöhetne az a százszor kimondott rész hogy ez miért volt számomra fontos, szerintem már tudja aki akarja, most nem megyek bele.

-Miért lett vége Krisztivel?

-Ez sokkal egyszerűbb. Mert ostoba vagyok. És úgy tűnik ami számomra fontos, azt mindig sikerül elrontanom. Ha ez egy örök körforgás, akkor izgalmas lesz a harc, már látom előre. Szerencsére tudok valamit amit a sors még csak sejthet. Én fogok nyerni.

-Miért nem érzem magam úgy a haverjaim közt mint régen?

-Az emberek változnak. Én kicsit megkomolyodtam, de mindenképpen máshogy látom az életet. Most lettem nagykorúvá, de néha már legalább 21 nek érzem magam. Most úgy néz ki megtaláltam a helyem egy másik közösségben, akikkel nem is olyan rég jót ökörködtünk a Holt-Tisza egy eldugott csücskén.

-Hová haladok?

-A boldogság felé. Mindenki oda tart nem? :)

-Meddig tart még?

-Egy egész életen át.

-Nehéz lesz?

-Küzdeni kell majd.

Az jó. egy ideje úgyis megint a küzdelmeket keresem. Keresem akkor mikor kimegyek a kondiba, megfogom a gitárt, vagy csak ismeretlen embereket lövöldözök. Mindegyik egy egy pont, amin lehet javítani. Mind mentális mind fizikai képességeket nézve. Az hogy Velem mi lesz, még képlékeny, és nem is mindig érdekel. Majd lehet egyszer arra is szánok időt hogy a lelkemet edzem. De egyelőre abból nem kérek köszi. Bár ha egy ismeretlen ismerős ma azzal fogadna hogy boldog szülinapot, nem lennék ellenére. De ilyen úgysem fog bekövetkezni még egy évig. Szóval... Van időm.