2010. július 6., kedd

Everybody fails

Tömtem egyet amíg filmeztem. Nagyszerű vanília íze volt. Rég nem volt ilyen jó soha egyik se. Megbabonázott a füst. Finom, lágy, érzéki. Tökéletes volt. Már nagyon rég nem éreztem ilyet. Soha ezelőtt. Új lángra kapott bennem a szén. Gyönyörű volt. Izgalmas íz a számban. Leírhatatlan boldogság. Mintha nem is a földön lettem volna. Lebegtem. Túl jó volt.

Nem sokkal később megszenesedett a dohány. Elmúlt a varázs. Elrontottam a tömést. Kapkodtam, nem szántam rá elég időt.

És így lett vége. Már csak a filmet nézem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése