Semmiért Igazán

Talán rettenetes, nem hiszem,
Ami a valóságból kimaradt.
Ha szeretsz életünk legyen
Öngyilkosság, míg elszakad.
Nem érdekel, hogy a vének
Rólunk a boltban mit beszélnek.
Itt maga ura a vad,
Mert odakint
Én nem tudok élni, csak
A magam törvénye szerint.

Beleuntam az emberiségbe,
Elfáradtam nagyon
Mégis kívánlak, meglehet,
De hitem már rég elhagyott.
Hogy a testem széttépő gyanakvást
Elcsitítsd már nem tudok mást,
Mutasd meg hogy az alázat
És áldozat
Majd örömet hoz a világnak,
S te kedvemért megtagadod azt.

Nem lehetsz enyém még magadé vagy,
Addig nem is szeretsz.
Amíg hitelt szavamnak
Keresnél, teher is lehetsz.
Fogadd meg, ha fáj is, nekem
Nem kell más: Semmiért Igazán!
Önzők vagyunk, s harcolunk
Minden másért,
Csak egyet akarok, lelked
Eszközömmé váljék.

Mert amíg kell csak egy pár perc
A szakadék szélén,
Míg a veszélyre gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy mint a kő zuhan
Halott és akaratlan,
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Akár idegen is lehetnél,
Addig hozzám sincs közöd.

Ki törvénnyel él, szeretőnek
Még jó lehet.
Törvények nélkül mint az állat,
Olyan légy hogy szeresselek.
Mint a nap, ha nem akarom,
Ne élj, ha eltakarom.
Ne sírj, ne félj, érzéseim
Börtönét ne keresd.
Majd én elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megszeresd.